A jobb olvashatóság kedvéért szembetűnőbb utalójeleket használtunk: a lásd utaló helyett a =* jel-let, a lásd még utaló helyett a -» jellet és a vessd össze helyett a ♦* jelet.

Néhány szócikk csupán hivatkozás más szócikkekre. Ez lehet szinonima, rövidítés vagy olyan fogalom amit másutt könyebben lehetett elmagyarázni. Ez utóbbi esetben a fogalmat dőlt betűkkel nyomtattuk a szócikkben.

Különbséget tettünk mozaikszó és rövidítés között. A mozaikszavak mindig önálló szócikként szerepelnek, de a rövidítések — hacsak nem közkeletűek — a teljes elnevezésnél találhatók.

Néhány fogalom igeként és főnévként is használatos. Ezt általában jeleztük, ha mindkét forma elterjedt.

Sok esetben egy kifejezés egy másik kifejezéssel egyenértékűen is használatos, noha nem tekinthetők szinonimáknak, ha ez elterjedt, akkor a szócikkben jeleztük.

Milyen jelentősége lehet annak, ha ezt elmulasztja? Erre elég nehéz válaszolni. Adott esetben, ha értelmezési probléma merül fel egy lefordított szövegnél, az érintet­tek természetesen az eredeti szöveghez fordulhatnak, és több nyelven elkészülő szerződésekben sokszor ki is kötik, hogy jogvita esetén melyik az irányadó (nyil­ván a forrásnyelv). Az EU jogszabályszövegei szintén megtekinthetők más hivatalos nyelveken, ha valakiben kétely merülne fel. A probléma inkább az, ha nem tűnik fel a fordító (bármilyen szintű és jellegű) tévedése. Szélsőséges és nem is jogi példát hoz­va: a szerző egy korábbi munkahelyén megtörtént eset, hogy műszaki szövegben, egy gép technikai leírásában (ami annyiban releváns példa, hogy szintén egy rendszert ír le, és szabályozza annak működtetését) angol transzkreáció a különben tapasztalt, műszaki végzettségű fordító aperform a blind operation kifejezést a következőképpen vélte visszaadhatónak: hajtson végre vakság elleni operációt. Bár ezt nyilván senki nem venné komolyan, de nehéz lenne arra válaszolni, hogy hol a határa annak, amikor gyanú ébred a felhasználóban egy szöveg megbízhatóságával kapcsolatosan? Az még bizonyára nem tűnne fel sen­kinek, ha a fordító az eredetiben szereplő számadatokat elírná (vagy adott esetben ha az angolban helyiérték-határolójelként használt vesszőket elmulasztaná törölni, hiszen a vesszők nálunk tizedesjelek), pedig ennek jelentősége igen nagy lehet. Kétségkívül az ilyen észrevétlen tévedések a legveszélyesebbek, és ez is igazolja, hogy mennyire gondosan kell eljárni a fordításnál.
A jog másik sajátos tulajdonsága, hogy egymással szoros kapcsolatban angol hiteles fordítás ár ft levő egészet alkotó szövegekben testesül meg, így újabb szövegek (akár fordítások) létrehozása­kor mindig ügyelni kell arra, hogy a további szövegekkel való koherencia ne sérüljön. Ezt a koherenciát elsősorban a jogi terminológia (pl. szerződő fél, büntetés-végrehajtás stb.) használata, továbbá bizonyos, nem terminológiaértékű nyelvi fordulatok (pl. tekin­tettel, sérelme nélkül, a továbbiakban) alkalmazása, és általában az a fajta hagyományos nyelvezet biztosítja, melyet a nem jogászok hajlamosak érthetetlennek, magyartalan­nak találni. Ez utóbbival kapcsolatosan egyébként translation hungarian rates mindkét jelző megcáfolható. A jogi nyelv éppenséggel a jog szabályozó természetéből adódóan logikus, ugyanakkor sűrített, a felesleges körülírásokat mellőzi, mindezek eredményeként jön létre egy annyira tömény szöveg, hogy az a laikusabb közönségnek nem azonnali elolvasásra, hanem egy gondolkodási folyamat eredményeként értelmezhető, a szakmabelinek azonban e szövegekhez való hozzászokottsága miatt általában szinte azonnal. A magyarta­lanság vádja egyes kifejezéseket economic translation hungarian english rates ft eur joggal illethetne, ha elfogadnánk a magyartalanság mint fogalom létjogosultságát, a szerző azonban nyelvészként (a mai nyelvészet el­fogulatlanságra törekvő társasnyelvészeti irányzataival egyetértve) úgy látja, hogy a nyelvközösség bármely csoportja által használt formák nem ítélhetők helytelennek, és mivel a jog hagyományai eredményezik ezt a nyelvhasználatot, az magyartalannak nem nevezhető, legfeljebb az átlagos mindennapi beszédtől idegennek. De a sajá­tos cél (e szövegek nem hétköznapi beszélgetésre szánt angol fordítás ár ft felhasználása) indokolhatja az igen hosszú, igen összetett mondatok használatát, és valljuk be, fárasztó sokszor ezek logikáját kibogozni, de angol üzleti fordítás nézzük úgy, hogy nem is akármilyen kihívás, márpedig okkal feltételezhető, hogy az ember azért is foglalkozik fordítással, mert vonzzák a nyelvi kihívások.

BACK