Mindezek miatt az egyéni tanulás az oktatásban nélkülözhetetlen.

Helytelen volt egy időben az a gyakorlat, hogy az egyéni tanulást ki akarták tanár német 19. ker iktatni mint individualista elhajlást. A főiskolákon pl. a tanulókörben kellett mindenkinek tanulnia az előadások és a szemináriumok után. Bár kétségtelen, hogy az ilyen tanulóköri munkának sok előnye van: a kölcsönös segítés érvényesülhet.

A közös munkában általában nagyobb a tanulók koncentrálóképessége, figyelme, ugyanakkor azonban nehezebb az egyéni elmélyedés, utánagondolás, azaz az anyagnak egyéni tevékenység útján való feldolgozása. Ennek üteme, módja egyénileg is változik. A képességek sem egyenlők. Az egyéni tanulásban mindezek intenzív orosz tanfolyam ár ft érvényre juthatnak.

Ennek ellenére magának az iskolai oktatásnak a közösségi oktatás a hatéko­nyabb formája. A kísérletek és általános tapasztalatok azt igazolják, hogy a közösségben való tanulás általában eredményesebb, mint az egyéni. Az egyéni ta­nulás mellett szükséges a közösségi tanulás is.

Mi a pszichológiai alapja a közösségben végzett tanulásnak? Mi bizonyítja, hogy a közösségi tanulás tényleg jótékony hatású? Az idevonatkozó neveléslélektani kísérletek közül néhányat megemlítünk.

A probléma kísérleti vizsgálatát Moede (1920) kezdte el. A tanulóknak érte­lem nélküli szótagokat kellett csoportban megtanulni. A legjobb tanulók csak 7,2%-kal értek el jobb eredményt csoportban, mint egyénileg. Viszont a köze­pes és gyenge tanulóknál csoportban 82,4%-kal javult a tanulás eredménye. Voltak, akik a figyelem munkáját vizsgálták egyénileg és csoportban. (Tudvale­vően a figyelem igen fontos szerepet tölt be az oktatásban.) Úgy találták, hogy meg a figyelem munkája is jobb csoportban, mint egyénileg.

Ezeknek a vizsgálatok­nak azonban még volt egy fogyatékosságuk, nem az igazi kollektív, együttmű­ködésen alapuló munkát vizsgálták, hanem csak a közös együttlét hatását. Jel­lemző, hogy már ezt is pozitívnak találták.

Behtyerev már az igazi közösségi munkát hasonlította össze az egyéni tanulással (Prihoda, 1960). Hat—tíz éves tanulóknak egy mozdony és hat állat képét mu­latták meg. A tanulók először egyéni megfigyeléseiket írták le. Utána új lapokra a vita utáni módosításokat kellett felírni. Általában, a vita hatására 38% módosí­tást hajtottak végre az eredeti megfigyeléseken.

A jó tanulók teljesítménye átlagosan 22%-kal javult, a gyengébbeké viszont 44%-kal. A gyengébb tanulók számára tehát különösen nagy fejlődést biztosít a közös munka. Behtyerev megállapítása szerint „minél jobb a tanuló, annál jobban dolgozik elszigetelten”. A közös munka pozitív hatása a jó tanulóknál is kimutatható. Csak a javulás mértéke ki­sebb. Ez azonban a magasabb indulószint befolyása is lehet. Mindenesetre bizo­nyos területeken az egyéni tanulás előnyét sem lehet tagadni. A nagyon elmélyedt, intenzív szellemi munkánál Behtyerev kísérletei is az egyéni tanulást találták jobbnak. Ez elsősorban az otthoni, elmélyedő tanulás szükségességét húzza alá.

Egy cseh kutató, Konecny is kísérletezett az egyéni és a kollektív munka összehasonlításával (Prihoda, 1960). A csizmás kandúrról szóló filmet vetítette le a tanulóknak. Először a film egyik szakaszát bocsátotta vitára, amelyben húsz történési mozzanat volt. Ezután a tanulókat három csoportra osztotta. Az első csoport egyénileg figyelte a filmet, közös vita nélkül, de többszöri vetítés mellett. A má­sodik csoportban csak egyszer vetítettek, de volt közös vita. A harmadik csoportban az első vetítés és a vita után még egyszer megnézték a filmet. A legsikeresebb volt a harmadik csoport munkája. Az is kitűnt, hogy a kollektív munka gyönyörködtetőbb és érdekesebb.

A közösség pozitív hatását az oktatásban Piaget is elismeri. Szerinte a közösségi munka elősegíti az értelmi fejlődést. Ha több gyermek tanul együtt, akkor több­féle módon közelíthetik meg a probléma megoldását, és ez termékenyítően hat az osztály gondolkodására, így többféleképpen lehet például egy számtanpéldát megoldani. Hasonlóképpen többféle magyarázatot lehet adni egy oksági össze­függésre. Kiindulhatunk az okból, de az okozatból is. Mindez a gondolkodás mozgékonyságát segíti elő. A tanulók elsajátítják a variábilis gondolkodást; azt, hogy egy problémát többféle műveletsorral lehet megoldani. A gondolkodásnak ez a mozgékonysága és megfordíthatósága igen fontos minden tárgyban, de különösen szükséges a matematikában, ahol direkt és indirekt műveletek kölcsönösen ki­egészítik egymást, és a többféle irányú műveletvégzés minduntalan előfordul.

Érdekes oldalról bizonyítja a kollektíva ösztönző hatását a online ungarisch lehrer teljesítményre az ún. brainstorming irányzat (Osborn, 1953; Halász, 1963; Abercrombic, 1972). Maga az angol elnevezés (brain = agy, ész; storming = roham) arra utal, hogy az agyunkkal egy problémát „megrohamozunk” és ötleteket igyekszünk termelni. E kísérletek során kiderült, hogy az átlagegyén csoportban kétszer annyi ötletet talál, mint egyedül. Egy brainstorming csoportban az összteljesítmény nagyobb, mint az egyének egyedül produkált teljesítményeinek az összege. (Szinergisztikus akció.)

Az egyre izmosodó szociálpszichológiai kutatások sok kísérleti adattal igazolják a csoportban történő tanulás és értelmi tevékenység előnyeit. (Részletes tájékoztatást ad: Montmollis, 1973; Teschner, 1971.) Itt csupán a legfőbb oktatási vo­natkozású eredményekre utalunk online némettanár.

A közösségi helyzet, mások jelenléte már önmagában is hat az egyéni teljesít­ményre. Már a tanár szótlan jelenléte is általában fokozza a munkatempót, a ta­nuló többet teljesít, de sajnos általában több hibával. A megfigyelő jelenléte fokozza az éberséget. A tanuló lassabban (hosszabb latencia idő), de megfontoltab­ban válaszol. Az néha gátoltságot okoz, ami az írásra kevésbé hat, mint a beszédre. Ezért van az, hogy gátlásos tanulók szívesebben írnak dolgozatot, mint felelnek. Érdekes, hogy megfigyelők számának növekedésével a fenti éberségi tünetek csökkennek. (A tanuló jobban elvész a tömegben — anonimitás.)

A bíráló, bátorító jelenlét növeli a tanulás sebességét, a hatékonyság viszont csökken, Egyértelműén pozitív a bátorítás hatása a szorongásra, oldja azt. Mivel elég sok a szorongó tanuló (később az iskolai kudarcoknál még látjuk), a bátorító szó pe­dagógiai értékét igen nagyra kell becsülni. A jutalom és a büntetés közül — mint láttuk — a pedagógus jutalmazása a hatékonyabb.

Phonetik-Training

Verständliche Aussprache und natürliche Intonation sind für erfolgreiche ungarisch privat sprachkurs 9. bezirk Kommunikation oft wichtiger als grammatika­lische Korrektheit - deshalb sollte von Anfang an und in enger Verbindung mit dem Fertigkeitstraining und der Grammatik- und Wortschatzarbeit auch eine gezielte und gründliche Schulung von Aussprache und Intonation erfolgen. Bereits in Lektion l finden Sie dazu eine Fülle von Hilfen, Anregungen und Übungen:

•  Markierung von Satzakzent und Satzmelodie (Kursbuch A1, B2 und C1, Arbeitsbuch C2)

•  Differenzierung von Rhythmus- und Intonationsmustern ungarischkurs preis eur ft (Kursbuch D4, Arbeitsbuch C8)

•  kommunikative Sprechübungen als Struktur- und Geläufigkeitstraining (Arbeitsbuch H2)

•  Selbstentdeckung von Regeln (Kursbuch C1)

•  Hinweise im Lehrerbuch (z.B. S. l Summen, S. 3 Akzentverlagerung in Dialogen und S. 11 zur Phonetik im Arbeitsbuch)

Das Lehrerbuch enthalt alles, was Sie für den Unterricht brauchen: das komplette Kursbuch und Arbeitsbuch (mit Lösungsschlüssel), die Transkriptionen der Hörtexte zum Kursbuch (zum Arbeitsbuch im Leporello der Cassetten- und CD-Einleger) sowie Kopiervorlagen für Arbeitsblätter, online orosz tanulás Folien und Poster. Die Lehrerhandbuchseite gibt Ihnen direkt zur gegenüberliegenden Kursbuchseite kleinschrittige Vorschlage, Anregungen und Tipps für den Unterricht mit Tangram. Dabei werden langsame Lernergruppen berücksichtigt (Zwischenschritte in hellem Druck) und Varianten für internationale Kurse und für sprachhomogene Kurse vorgeschlagen. Zur schnellen Orientierung sind jedem Arbeitsschritt wesentliche Informationen zum Focus (dem Übungsschwerpunkt) und zu den benötigten Materialien vorangestellt.

Kleine Piktogramme am Rande geben Aufschluss über die jeweilige Sozialform. Kurzhinweise zu den Arbeitsbuch-Übungen benennen den Übungsschwer­punkt und die empfohlene Arbeitsform. Deutlich abgesetzte Info-Kästen geben Ihnen wichtige Hin­weise zur Methode, Hintergrundinformationen zur Landeskunde sowie Ideen für vielseitig einsetzbare Spiele. Am Ende jeder Lektion finden Sie Vorschlage für auf den Lektionsinhalt abgestimmte Diktate. Tangram bietet Ihnen eine Fülle von Möglichkeiten, einen lernerorientierten, kommunikativen Unterricht zu gestalten, in dem die TN behutsam mit der neuen Sprache vertraut gemacht werden und sie aktiv entdecken.

Viel Erfolg und Freude beim Unterrichten mit Tangram wünschen Ihnen der Verlag und die Autoren

Die Folien

Die 16 Farbfolien sind für den Einsatz im fortgeschrittenen Anfängerunterricht Deutsch als Fremdsprache in der Grundstufe (nach ca. 200 - 250 Unterrichtseinheiten) konzipiert. Jede Folie zeigt eine typisch deutsche Alltagssituation (z. B. auf dem Markt, im Cafe etc.).

BACK